Kültéri hozzáférési pontok nagy dilemmája

2020. 01. 23.

Örök kérdés WLAN hálózat építésekor, hogy hová milyen hozzáférési pontot telepítsen a vállalat, de helyes megválaszolását nehezítik a kültéri-beltéri, illetve a külső és a belső antennás kivitelt övező tévhitek.

Tisztázzuk ezért a leggyakoribb félreértéseket! Vizes, párás, hideg vagy meleg helyekre egyértelműen kültéri kivitelű access point (AP) való, amelyet a gyártó eleve az ilyen, kevésbé barátságos környezeti feltételek tűrésére készített fel – például IP67-es védettségű tokozással. Az IP kód a külső behatásokkal szembeni védelem (ingress protection) szintjét mutatja a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) 60529-es szabványa szerint, ezért Nemzetközi Védettségjelölés (International Protection Marking) néven vált ismertté. Az IEC szabvány európai uniós megfelelője az EN60529.

Az IP-kód első számjegye a porral, második számjegye a vízzel szembeni védettség szintjét jelöli, és további számjegyek, illetve betűk mutathatják az ütésállás vagy a balesetvédelem mértékét. A nagyobb szám fokozottabb védelemre utal – az IP67-es kóddal ellátott elektronikai eszköz például porral, fröccsenő vízzel szemben teljes mértékben, vízbe merülés esetén pedig korlátozott ideig védett. A kültéri hozzáférési pont emellett megfelelően szigetelt csatlakozókkal és fűtőelektronikával rendelkezik, ezért tág hőmérséklet-tartományban, -40 és +60 Celsius fok között használható, vagyis esőben, fagyban, tűző napon és hűtőházban is működőképes lesz éveken át.

Ugyanakkor por, beázás és páralecsapódás ellen sem védettek a beltéri kivitelű AP-k, és a működési hőmérséklet tartományuk is szűkebb, jellemzően 0 és +40 Celsius fok közötti. Bár léteznek ennél valamivel tágabb, -20 és +40 Celsius fok közötti tartományban is üzemképes beltéri hozzáférési pontok is, de ezek tokozása sem ad védelmet porral, párával és vízzel szemben.

Beltéri AP-k műanyag védődobozba szerelése ezért kültérre mindig csak félmegoldást adhat. Az ilyen dobozok nem védenek a hideg vagy meleg ellen, és a kábelek bevezetésénél sem biztosítanak megfelelő szigetelést. Pára, víz kerülhet a dobozba, ezért nem garantálható, hogy a kültéren elhelyezett, beltéri eszköz az elvárt ideig működőképes lesz, és könnyen lehet, hogy a nyomok alapján a gyártó is elutasítja majd a garanciális javítást. Más szóval a beltéri access point és a védődoboz nem egyenlő a kültéri hozzáférési ponttal.

Extreme Networks AP560h: hozzáférési pont kültérre

Hasonlóan fontos szempont az access pointok kiválasztásánál az antenna típusa. Itt két opció, a belső (integrált) vagy a külső antennás kivitel valamelyike mellett dönthet a vállalat – de ha egy mód van rá, érdemes mindig a belső antennás modellt választani. Külső antennás hozzáférési pontra csak akkor lesz szükség, ha nem körsugárzó, hanem irányított antennás eszközt építene hálózatába a felhasználó. Minden más esetben a külső antenna csak a hibalehetőséget növeli, és plusz költséget visz a projektbe.

Összefoglalva, kültéri környezetbe – szabad térre, fűtés nélküli vagy beázásra hajlamos épületbe, hűtőházba – mindig kültéri kivitelű access pointot válasszunk. Ha irányított antennát feltételező, speciális igény nem merül fel, akkor a hozzáférési pont legyen belső antennás kivitelű, akár beltérbe, akár kültérre kerül. Ha mégis külső antennára lenne szükség, akkor abból is mindig a telepítés környezetének megfelelő, kültéri vagy beltéri változatot tanácsos választani.

Szerző: Pintér László, rendszermérnök, IBCS
Dátum: 2020. január

Ajánlatkérés

Frissítettük adatvédelmi szabályzatunkat. Oldalunk sütiket használ. Részletek...

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close