50 éves a vonalkód – hogyan változtatta meg az életünket?
2023. 04. 05.A miami strand homokjába koncentrikus köröket rajzolgató Joe Woodland, nagy valószínűséggel nem gondolta, hogy találmánya évekkel később a vásárlástól a leltározásig mindent forradalmasít majd. A morzejelek párhuzamos egyenesekkel történő ábrázolásán alapuló mai vonalkód nélkül nagy valószínűséggel egészen másként nézett volna ki az elmúlt öt évtizedünk.
A bolti szkennerek naponta több milliószor bocsátják ki azt a lézersugarat, amely a vonalkód fekete-fehér párhuzamos vonalait érzékeli. A szabványos 13 számból álló formátummal ezer milliárd különböző variáció hozható létre, amellyel olyan információk nyerhetők ki a pénztárgépből, mint a termék ára és tulajdonságai. Az Egyesült Királyságban a fogyasztók naponta átlagosan húsz alkalommal látnak vonalkódot – számolt be róla a The Times.
Hogyan lett április 3. a vonalkód napja?
A cserkészkiképzésből inspirálódva Joe Woodland, amerikai feltaláló 1949-ben pontokat és vonalakat rajzolt a homokba. A pontokból vékony, a vonalakból pedig vastag sávokat hozott létre. A konkrét cél az volt, hogy olyan kódot találjon ki, amelyet az élelmiszerekre lehet nyomtatni, hogy azok beolvasásával a boltok pénztárainál a sorok gyorsabban haladhassanak. Évtizedekbe telt, mire a technológia utolérte az ötletét.
1973. április 3-án az iparág vezetői megállapodtak Woodland eredeti terve egyik változatának gyakorlatba ültetéséről. Egy évvel később, Ohióban egy csomag rágógumi volt az első termék, amit pénztárnál beolvastak.
Az a tény, hogy a vonalkód 50 év alatt érdemi változtatáson nem esett át, mutatja, hogy mennyire tökéletes találmányról van szó.
A vonalkód életünk minden területét megkönnyítette!
A kasszán túl a vonalkódok az ipar számos területén fontos szerepet töltöttek, illetve töltenek be. Vegyük példaként a leltározást.
A hagyományos táblázatkezelőben vagy adatbázisokban vezetett nyilvántartás alapú leltár egy nagyobb cégnél akár hetekig is elhúzódhat, ráadásul jó eséllyel a hibáktól sem lesz mentes. A vonalkódra épülő megoldások, mint az EVIDEI, azonban innovatív megoldást kínál a tárgyi eszközök egyszerű és gyors nyilvántartására és leltározására. Az IBCS rendszere, az EVIDEI által felgyorsítható a tárgyi eszköz leltározás folyamata, így a megszokott módszertől akár két-háromszor nagyobb sebesség is lehetővé válik.
Legyen szó bármely szektorról is, a vonalkód-technológia minden téren hatalmas hatékonyságnövelést hozott.
A vonalkód mai formája 100-ik születésnapját nagy valószínűséggel már nem éli meg!
A modern élet bástyájának jelenlegi klasszikus formája a mai kilátások szerint nem fog még 50 évet túlélni. Egyre inkább az a törekvés látszik kibontakozni, hogy az egydimenziós vonalkód-technológia és annak már divatosabb kétdimenziós barátja, például a QR-kód egyesül. A mai eszközöket, rendszereket már úgy tervezik, hogy ehhez a változáshoz alkalmazkodni tudjanak.
A vonalkód 2D-kódba való végleges integrálása bár egy korszak végét jelenti majd, a homokba rajzolt ötlet értékéből semmit nem von le. A szülinapos vonalkódnak rengeteget köszönhetünk!
