A műanyag kártya praktikussága megkérdőjelezhetetlen. Kis helyen elfér, nem gyűrődik össze, tartós, vízálló, sokáig megőrzi a nyomatot. Míg kezdetben leginkább a bankkártya volt az egyetlen tárcánkban lévő plasztik kártya, mára már ilyen formában vannak nálunk igazolványok, törzsvásárlói kártyák, személyre szabott klubtagsági kártyák, sok munkahelyen a beléptető kártya és még sorolhatnánk. Ahhoz azonban, hogy a célunknak megfelelő kártyát tudjuk elkészíttetni, van néhány fogalom, amivel érdemes megismerkedni.
A műanyag kártya elterjedését a sokszínű felhasználhatósága tette lehetővé. Egy alapkártya fehér színű, sztenderd méretű (85x54x0,76mm). Különböző nyomtatási megoldásokkal egyediesíthető, megszemélyesíthető, a kibocsátó cég arculatára szabható. Vonalkóddal ellátva, akár pontgyűjtő hűségkártyaként, vagy törzsvásárlói kártyaként, céges belépő kártyaként is nagyszerűen használható.
A mágnes csíkkal ellátott kártyák több információ tárolására alkalmasak, de fontos különbséget tennünk az úgy nevezett alacsony koercivitású (LoCo – Low Coercivity) és magas koercivitású (High Coercivity) típusú mágnescsíkkal ellátott kártyák között. A magas koercivitású kártyák erősebb mágneses mezővel vannak kódolva, így kevésbé érzékenyek a külső mágneses hatásoknak. Használat szempontjából ez azt jelenti, hogy az adatok nagyobb biztonságban vannak egy gyakrabban használt kártya esetén is. Általában a bankkártyákhoz, belépő kártyákhoz, vezetői engedélyekhez használják ezt a típusú kártyát. Az alacsony koercivitású, másnéven LoCo kártyák adatainak törléséhez kisebb mágneses energia is elég. Éppen azért általában olyan célra javasoljuk, ahol a rátöltött adatokat nem olyan hosszú ideig kell őrizni. LoCo típusú kártyát használunk szállodai kulcskártyákhoz, telefonkártyákhoz, vagy külföldön például a tömegközlekedéshez.
Jelenleg a chipkártyák a legkorszerűbb elektronikus adathordozó kártyák, melyek a mágnes csíkon kívül a kártya előlapján található chip is tartalmazza a kártyabirtokos adatait. Az egyik legbiztonságosabb kártyafajta, hiszen az azonosítást kiegészíthetjük PIN kód kérésével is.
Amennyiben kiválasztottuk a célunknak megfelelő kártyatípust, belekezdhetünk a kártya egyedi stílusának kialakításába, tervezésébe. A kártyára gyakorlatilag bármilyen grafika felkerülhet, amit a cég grafikusa is elkészíthet, de kérheti kártya specialista kollégánk segítségét is. A grafikus által készített anyagleadáskor néhány szempontot azonban figyelembe kell venni.
Fontos a leadott anyag felbontása, vagyis a nyomandó kép részletgazdagságának mértéke. Ebből a feldolgozás módjától függően két típust különböztetünk meg.
Digitális feldolgozásnál egysége a dpi (dots per inch), vagyis az egy hüvelykre (inch) jutó pontok száma. Fotótechnikai (hagyományos) feldolgozásnál egysége a raszter, vagyis az egy négyzetcentiméterre jutó pontok száma.
A nyomat alapja lehet színes kártya is. Ez esetben anyagában egy vagy két oldalon színezett kártyát használunk attól függően, hogy mi a tervezett felhasználási mód.
A megfelelő céges arculat kialakításában fontos szerepe van a fontoknak. A font egy adott betűtípust jelent, amelynek karakterei egy közös fájlban vannak tárolva.
Miután elkészült a grafika, már csak a nyomtatás van hátra. A nyomtatás módját általában a gyártani kívánt kártya mennyisége, darabszáma, elvárt minősége és persze a költségkeret határozza meg. A nyomat készülhet ofszet technikával. Ez az úgynevezett síknyomtatás, vagyis a nyomólemez felületén se kiemelkedés se mélyedés nincsen. Nyomdai megvalósítás, nagy darabszám esetén alacsony költség és magas minőség jellemzi.
A másik lehetőség pedig a retranszfer technika. Ez esetben asztali nyomtatóval készítjük a kártyát. A retranszfer nyomás minősége közelíti az ofszet nyomtatást, de nagyon függ a terv minőségétől. Kisebb darabszám esetén alkalmazható (max. 500 db) gyors megvalósítást tesz lehetővé.
