A vonalkódolvasók evolúciója – az üzleti hatékonyság új dimenziói
2023. 09. 10.Az üzleti világ folyamatosan fejlődik, a technológiai újítások terén pedig az előrelépések megkerülhetetlenek. Az egyik terület, amelynek fejlődése meghatározó az üzleti hatékonyság szempontjából, az a vonalkód-technológia. Egy olyan látszólag egyszerű eszköz, mint a vonalkódolvasó, a vállalkozások működésében forradalmi változásokat hozott. Cikkünkben bemutatjuk a vonalkódolvasók evolúcióját és azt, hogyan változtatta meg a vállalati folyamatokat és hatékonyságot.
Tudta? Az első vonalkódokat a miami strand homokjában rajzolták meg. Joe Woodland, amerikai feltaláló a morzekódokból ismert pontokból vékony, a vonalakból pedig vastag sávokat hozott létre. A konkrét cél az volt, hogy olyan kódot találjon, amit az élelmiszerekre lehet nyomtatni, és azok beolvasásával a pénztáraknál a sorok gyorsabban haladhassanak.
A kezdetek: az első vonalkódolvasó
Az első vonalkódot az 1940-es évek végén hozták létre, de kereskedelmi felhasználása csak 1970-es évek közepén vette kezdetét – korábbi cikkünkben erről részletesebben is írtunk. A vonalkódolvasó szabadalmi okiratának kiállítása azonban már 1952-ben elkészült. A találmány a már említett Joe Woodland, gépészmérnök és munkatársa, Bernard Silver nevéhez köthető.
A lézerszkennerek megjelenése
Az egydimenziós vonalkód egyfajta morzekódnak is tekinthető, amely pontok és kötőjelek helyett keskeny és széles vonalak váltakozásával tárolja az információkat. Ezek leolvasásához az első szkennerek lézer optikával készültek. Az olvasók fényforrásként lézersugarat használnak, illetve egy mozgó tükröt vagy forgó prizmát alkalmaznak azért, hogy a fénysugár végig tudjon pásztázni a vonalkódon.
Az elmúlt években bár sokat fejlődtek, változtak a legújabb olvasóknál alkalmazott technológiák, a lézerszkennereket még ma is sokan használják, ugyanis költséghatékony és megbízható megoldást nyújtanak.
A nagy áttörés: a képalapú olvasók
Az üzleti folyamatok bonyolultságával együtt nőtt az igény a kiterjedtebb információgyűjtés és funkcionalitás iránt. Ekkor születtek meg a 2D vonalkódok, amelyek az 1D kódokkal szemben, képesek nemcsak alfanumerikus adatok – legtöbbször egy adatbázis rekord azonosítójának –, hanem magának az egész rekordnak a tárolására. Ezen túlmenően egyéb bővített információk kódolását is lehetővé teszik – grafikus képek, linkek, hosszabb szövegek vagy például termékjellemzők. A 2D-s kódok beolvasásához azonban új, imager, azaz képalapú olvasókra van szükség.
A képalapú szkennerek több fotót készítenek a vonalkódról, majd egy képfeldolgozó algoritmus segítségével dekódolják, azaz felismerik és kibontják a tárolt információkat. Ezek a vonalkódolvasók nemcsak a 2D, hanem az 1D kódok olvasására is tökéletesen alkalmasak. Példa erre a Honeywell Voyager 1450g olvasója, amely könnyedén olvassa az egydimenziós, illetve szükség esetén a kétdimenziós kisméretű, sűrű vagy rossz minőségű vonalkódokat is.
A képalapú olvasók nem csak annyiban különböznek a lézerszkennerektől, hogy a 2D kódok olvasására lettek kifejlesztve, ennél jóval gyorsabb és sokoldalúbb alternatívát jelentenek.
A fejlődésben nincs megállás!
A jelenleg legmodernebb technológiának számító képalapú szkennerek tökéletesen ellátják feladatukat, akár 1D, akár 2D kódok olvasására is kerül a sor.
Biztosak vagyunk benne azonban, hogy a képalapú olvasókkal nem áll meg a fejlődés a vonalkód-technológiában. Hogy milyen fejlesztések taszítják le a trónról a képalapú olvasókat, az még kérdéses, viszont az nem, hogy a legújabb szkennerek az IBCS kínálatában garantáltan megtalálhatók.
Kíváncsian várjuk a legújabb fejlesztéseket!
Kapcsolódó tartalmak
